Éjfél könyvtár könyvértékelés_spoileres

 A Mini-könyvklub 21. fordulójának első könyve Matt Haig Éjfél könyvtár című regénye volt    

A történetben Nora életével ismerkedünk meg, akit sorozatos rossz döntései oda juttatták, hogy elkeseredve, kétségbeesve az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta, és ezt tettekké is formálta. Élet és halál között lebegve pedig az éjfél könyvtárba jutott, ahol iskolai könyvtárosa, Mrs. Elm kalauzolta körbe. A könyvtár felépítését valahogy a képen láthatóképp képzeltem el, egy monumentális, végtelen könyvkínálattal rendelkező helyként. Ugyanis ez a könyvtár az ide került, életében megrekedt emberek életének lehetséges történeteivel, válaszútjainak leirataival felszerelt képzeletbeli építmény. Talán a legfontosabb könyv a Megbánások könyve, melyben Nora életében a legkisebb és a legnagyobb megbánások is helyet kaptak. Ezt kinyitva az olvasó is átérezhette, hogy saját életében ez a könyv miket tartalmazhat, és szinte ordítottak Nora fejében is az ezekkel kapcsolatos gondolatok. Érdekes volt, ahogy a legnagyobb megbánásokkal indított a könyv, és az ellenkező utakat mily módon járta be a főszereplőnk, például amikor a sikeres úszókarrierjét gyerekként nem adta fel, és olimpikon úszó lett.

Ez a könyv mindenki számára fontos olvasmány, akik úgy érzik, megrekedtek az életükben, és bánják, hogy a múltban miért nem döntöttek másképp. Pontosan azt kaptam ettől a kötettől, amit vártam az első néhány fejezet után. Azt, hogy hiába van tele az életünk lehetőségekkel és válaszutakkal, valójában mindig jól döntünk, akkor is, ha pillanatnyilag úgy látjuk, hogy veszteséges számunkra az az út. A lehetőségeinkhez mérten mérlegelünk, hosszabb-rövidebb ideig rágódunk a dolgon, míg végül a rendelkezésre álló információk és tudásunk szerint a számunkra legjobb opciót választjuk. Legyen itt szó akár karrierváltásról, akár szakításról, ha már felmerül bennünk a váltás gondolata, az nem véletlenül van. Jelzi nekünk a tudatalattink, hogy ez nem az a hely, nem az a személy, ami és aki hozzánk való, amely helyzetben fejlődni és kiteljesedni tudunk. Az elválás fájdalmas, és sokszor érezhetjük magunkat egyedül, de ezek nem lehetnek okok arra, hogy például eldobjuk magunktól az életet. Lehet, hogy épp szerencsénk lesz, és mi is eljutunk a saját Éjfél könyvtárunkba, ahol rádöbbenhetünk, hogy valójában mit is szeretnénk, de jobb lenne, ha ezt nem egy visszafordíthatatlan történést követően élnénk meg, hanem a zsákutcába jutáskor elvonulnánk a gondolatainkkal, összeszednénk, hogy mire is vágyunk, MI magunk mit szeretnénk, a környezetünk, családunk és barátaink elvárásait levetve, és ekkor látjuk meg a valódi énünket és a valódi vágyainkat. Nora a könyvben is hasonlót érzett, hiába próbálta ki már ezerféle életét, egyikben sem érezte otthon magát, ahol mégis úgy gondolta, hogy szívesen tartozna és boldog lehetne, ott mégis az imposztorság, a betolakodó szerep ötlött az elméjébe. Viszont az út során megfogalmazta magában, hogy élni szeretne, és ennél mi lehetne fontosabb? Visszatért a testébe, kikászálódott az ágyból, mentőt hívtak hozzá, és másnap, már tiszta fejjel átlátta, hogy ezernyi lehetőséget rejt minden egyes nap. Például a barátnője nem azért nem válaszolt neki az üzenetére, mert haragudott rá, amiért nem tartott vele a külföldi kalandra, hanem mert éppen elfoglalt volt, és nem tudott válaszolni. 

Lecke mindenki számára ez az olvasmány, aki vagy most van mélyponton, vagy valaha már oda jutott, és látta, mennyire fontos az, hogy figyeljünk magunkra, és próbáljuk meglátni a gondok, fájdalom és bánat mögött a lehetőségeket, mellyel élhetőbbé tehetjük a mindennapjainkat.

Sokat adott nekem ez a könyv, ismét jó élethelyzetben talált meg ez a könyvklubos olvasmány is, így egyértelműen 5/5 pontot érdemel, és mindenkinek szívből ajánlom!⭐⭐⭐⭐⭐